Gyakran Ismétlődő Kérdések
Mely törvények rendelkezései között találhatóak a direkt marketingre vonatkozó szabályok?
A direkt marketing szabályozása jelenleg – időrendben visszafelé - az alábbi törvények pillérein nyugszik:
-
2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól
-
2008. évi XLVII. törvény a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról
-
2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről
-
2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő egyes kérdésekről
-
1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről
-
1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról
-
1995. évi CXIX. törvény a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről
-
1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról
Mely hatóság felügyeli a direkt kommunikáció szabályainak betartását?
-
Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság – A gazdasági reklámtevékenységet érintő, ám a gazdasági versenyt érdemben nem befolyásoló kereskedelmi gyakorlattal kapcsolatos jogsértések esetén eljáró hatóság. Címe: 1088 Budapest, József krt. 6. (www.nfh.hu)
-
Gazdasági Versenyhivatal – A megtévesztő reklámozásra vonatkozó rendelkezések megsértése, illetve a gazdasági versenyt érdemben érintő jogsértések esetén jár el ez a hivatal. Címe: 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. (www.gvh.hu)
-
Nemzeti Hírközlési Hatóság – Az elektronikus kereskedelmi és hírközlési csatornákon keresztül történő közvetlen üzletszerzés szabályainak felügyelő szerve, azonban a gazdasági versenyt érdemben befolyásoló ügyek esetén a GVH jár el. Címe: 1015 Budapest, Ostrom u. 23-25. (www.nhh.hu)
-
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete - A PSZÁF akkor jogosult eljárás lefolytatására, ha a közvetlen megkeresés módszerét alkalmazó reklámozó, reklámszolgáltató, vagy a reklám közzétevője a felügyelete alá tartozó tevékenységet folytat. Címe: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. (www.pszaf.hu)
-
A direkt marketingre vonatkozó törvényekben előírt kötelezettségek megsértése esetén polgári jogi igénnyel bírósághoz is lehet fordulni.
-
Adatvédelmi Biztos – Bárki panasszal fordulhat az adatvédelmi biztoshoz személyes adatainak kezelésével és felhasználásával kapcsolatos jogsértés esetén. Címe: 1051 Budapest, Nádor u. 22. (www.obh.hu)
Ki az adat „tulajdonosa”, kezelője és feldolgozója?
A személyes adat nem lehet tulajdon tárgya: a személyes adatával mindenki szabadon rendelkezik, jogszabályban (törvényben, kivételesen önkormányzati rendeletben) meghatározott kivételekkel. A közvetlen üzletszerzőt egyes esetekben törvény hatalmazza fel az adatkezelésre (pl. postai direkt marketing, telemarketing), ekkor az érintett jogában áll a további adatkezelést megtiltani. Törvényi felhatalmazás hiányában az érintett hozzájárulására van szükség.
A személyes adat esetében „tulajdonos” tehát nincs, rendelkezési joga az érintettnek van. Adatkezelő az, aki rendelkezik az érintett hozzájárulásával, vagy törvény alapján jogosult az adatok kezelésére: ebben az esetben az adatkezelő jogait, kötelezettségeit, az adatkezelés célját (ezáltal a korlátait) az érintett által adott hozzájárulás, vagy az adatkezelést elrendelő törvény határozza meg. Fontos leszögezni, hogy a közvetlen üzletszerzés területén nincs abszolút kötelező, az érintett akaratától független adatkezelés, vagyis az érintett az adatkezelést megtilthatja. Akárcsak a személyhez fűződő jogokról, a személyes adatok védelméhez való jogról sem lehet teljesen lemondani, így az érintett az adott hozzájárulást visszavonhatja.
Adatfeldolgozó az, akinek az adatkezelő megbízást adott meghatározott, személyes adatok felhasználását is magában foglaló tevékenység elvégzésére. Az adatfeldolgozó tehát az adatkezelő megbízottja, tevékenységét a megkötött szerződés és az adatkezelő utasításai határozzák meg.
Mi az adatvédelmi nyilvántartási szám és mi a célja?
A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (adatvédelmi törvény) alapján az adatkezelők – a törvényben meghatározott kivételektől eltekintve – kötelesek bejelentkezni az adatvédelmi nyilvántartásba, és a kapott nyilvántartási azonosítót (amely egy számsor) a későbbiekben a természetes személy érintettekkel folytatott kommunikáció során fel kell tüntetni. A nyilvántartásba való bejelentkezés ingyenes, és igen egyszerű: elegendő a törvényben meghatározott adatokat felsorolni, és a levelet elküldeni az Adatvédelmi Biztos Irodájához, ahonnan előbb-utóbb megérkezik az azonosítót tartalmazó válasz. A bejelentkezés után az azonosító kézhezvételéig az adatkezelés folytatható.
A nyilvános, Interneten is elérhető adatvédelmi nyilvántartás célja az, hogy az érintett megismerhesse, hogy milyen adatkezelések alanya lehet. A nyilvántartás emellett az adatvédelmi biztosnak is segítséget nyújthat vizsgálatai lefolytatásához. A hazai szabályozás és a gyakorlat hiányosságaiból adódóan azonban ezek a célok nem igazán érvényesülnek.
A bejelentkezés elmulasztásának az adatvédelmi biztos esetleges felszólításán kívül nincs szankciója, ennek ellenére – a közvetett „károk” miatt – célszerű a kötelezettségnek eleget tenni.
Opt-in és opt-out a B2B és B2C kommunikációban
A közvetlen üzletszerzésben alapvető különbségek vannak aszerint, hogy a megkeresett természetes személy, vagy más jogalany (többnyire cég). Fontos, hogy csak akkor tekinthetjük a céget megkeresettnek, amennyiben az ajánlat valóban a céghez szól: ha az üzletszerző a nyilvános cégadatok felhasználásával a cégvezetőt mint magánszemélyt keresi meg, a természetes személyre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Jogalap a természetes személyek esetén:
Lakcímre küldött postai levél esetén címzett reklámküldeménynél a jogalap törvény, az érintett tiltakozási jogával (opt-out), egyéb esetekben kapcsolatfelvételi lista útján lehet hozzájárulást kérni (opt-in).
Telefonos megkeresés esetén az érintett tiltakozásáig lehetséges az üzletszerzési célú megkeresés (opt-out), azonban automatizált hívórendszer csak hozzájárulással alkalmazható (opt-in).
Egyéb csatornákon (e-mail, fax, sms, egyéb perszonalizált on-line reklám, összefoglalva: címzett elektronikus hirdetés) csak az érintett hozzájárulásával jogszerű a megkeresés (opt-in).
Jogalap cégek esetén:
A cégek postai megkereséséről törvény nem rendelkezik. Ha a megkeresés a céghez szól, és bármilyen megszemélyesítés (pl. cégvezető megszólítása) csak a céghez kötődésből adódik, küldhető DM levél. Bár a tiltakozás jogáról törvény kifejezetten nem rendelkezik, az a polgári jog szabályaiból levezethető. A tiltakozást ezért ajánlott figyelembe venni (opt-out).
A telefonos megkeresést illetően a vonatkozó törvény nem tesz különbséget természetes személy és cég között, általában az „előfizető” megkeresését szabályozza: a természetes személy telefonos megkeresésénél írt szabályok irányadók.
Az elektronikus hirdetést illetően: az új reklámtörvényt többféleképpen is értelmezték. Bár van olyan megközelítés, amely szerint az előzetes hozzájárulás cégek esetében is szükséges, mivel a megkeresés végső soron egy természetes személyhez jut el, a törvény szabályozási logikájának ez ellentmond. A cégek esetében tehát itt is inkább az utólagos tiltakozás lehetőségét kell biztosítani (opt-out).
Az előzetes hozzájárulás nélkül magánszemélyeknek küldött dm leveleknek minden esetben tartalmazniuk kell a lemondás lehetőségét ingyenesen biztosító válaszlevelet?
2009. szeptember 30-ig igen, függetlenül attól, hogy az adott személyt hányszor és milyen gyakran keressük meg.
2009. október 1-től egyazon reklámozó és egyazon címzett esetében csak az első megkeresés alkalmával.
A válaszlevél lehet levelezőlap is?
Igen.
Az előzetes hozzájárulás alapján küldött postai címzett reklámküldemények esetében is szükség van a válaszlevélre?
Nem.
Milyen forrásból használhat fel személyes adatokat a Katv. szerinti közvetlen üzletszerző szerv?
-
nyilvánosságra hozatal céljából készített és nyilvánosságra hozott adatállományban - így különösen telefonkönyvben - szereplő adat, feltéve, ha az adatgyűjtéskor/adategyeztetéskor az érintettet tájékoztatták a közvetlen üzletszerzési célra történő adatfelhasználás lehetőségéről és arról, hogy ezt jogában áll letiltani, mely jogával az érintett nem élt,
-
más közvetlen üzletszerző szervtől adat átvételével, amennyiben az érintett az adat átadását az erről szóló előzetes tájékoztatás után nem kifogásolta, vagy tiltotta meg,
-
Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (Lakcímnyilvántartó)
Milyen alapvető kritériumoknak kell megfelelnie a DM tekintetében szükséges hozzájáruló nyilatkozatnak?
A vonatkozó jogszabályok szigorú követelményeket támasztanak a közvetlen megkeresés módjával és folyamatával kapcsolatban. Első lépésben egy hozzájáruló nyilatkozat formájában engedélyt kell kérni a reklám címzettjétől a további – bármilyen kommunikációs felületen történő - kapcsolat létesítésére és a reklámanyag bemutatására.
A nyilatkozat érvényességéhez az alábbi kötelező tartalmi elemek megléte szükséges:
-
A nyilatkozó neve minden esetben.
-
A nyilatkozatban kifejezetten feltüntetésre kell kerülnie, hogy a hozzájárulás megadása önkéntes és a megfelelő tájékoztatás birtokában történik.
-
A nyilatkozó születési helye és ideje is szükséges amennyiben a reklám, amelyre a hozzájárulás vonatkozik, csak meghatározott életkorú személyek számára közölhető. (pl. alkohol vagy dohányreklámok esetében)
-
A nyilatkozat nem kötelező elemként tartalmazhatja továbbá azokat a személyes adatokat, amelyek kezeléséhez a nyilatkozó hozzájárul.
Hozzájáruló nyilatkozat közvetlen megkeresés útján is kérhető, amennyiben a megkeresés reklámot nem tartalmaz, ide nem értve a megkereső vállalkozás nevét és megjelölését.
Minden direkt marketing megkeresés alkalmával tájékoztatást kell adni a lemondás lehetőségéről?
Igen. Hozzájáruláson alapuló megkeresés esetén a hozzájáruló nyilatkozat visszavonásának lehetőségéről, míg a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvény (továbbiakban: Katv.) szerinti üzletszerzési lista alapján címzett reklámküldeménnyel történő megkeresés esetén arról, hogy a reklám részére történő küldését megtilthatja és jogában áll adatainak kezelésének megszüntetését kérni. Mindkét esetben a visszavonást, megtiltást lehetővé tevő címről és egyéb elérhetőségről is tájékoztatni kell a megkeresett személyt. (Figyelem! A tájékoztatási kötelezettség a kérdésre adott válaszban foglaltaknál több előírást tartalmaz.)
Milyen módon kell a lemondásról szóló tájékoztatást biztosítani?
Egyértelműen és szembetűnően.
Mit kell tenni azoknak az adataival, akik megtiltották a további reklámcélú megkeresést?
A hazai jogi szabályozás a kifejezett törvényi kötelezettségek (pl. adózási bejelentési kötelezettség) kivételével az érintett rendelkezési jogát helyezi előtérbe. Ebből kifolyólag, amennyiben a természetes személy megtiltja a reklámcélú megkeresést, attól a jövőben tartózkodni kell – ellenkező esetben szankciókkal kell számolni. Az érintett kérheti adatai törlését is, ennek a kérésnek eleget kell tenni, kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik. Így például a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvény alapján az érintett adatait törlési kérelem esetén az üzletszerzési listáról a tilalmi (robinson) listára kell áttenni. Abban az esetben, ha az adatkezelő és az érintett között valamilyen jogviszony fennáll, és ehhez az adatok kezelése szükséges, a jogalap az adott jogviszonyt szabályozó törvény: ekkor az adatok törlése megtagadható, de a reklámcélú megkereséstől tartózkodni kell. Ez a helyzet például akkor, ha az érintett megrendelt egy terméket, de az ellenértéket még nem fizette ki.
Az adatvédelmi szabályok nem védik a cégeket, bár van olyan – erősen vitatható – megközelítés, amely szerint a cégeknek irányuló reklámcélú megkeresések esetén is alkalmazandók a szigorúbb szabályok, mivel a címzett végső soron itt is természetes személy. A szabályok egy része nem tesz különbséget fogyasztó között, így például az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény általában az előfizető számára biztosítja a tiltakozás jogát – ezt tiszteletben kell tartani. Tény az is, hogy a polgári jogi szabályok alapján az általános üzleti tevékenységhez nem tartozó kommunikációt szolgáló adatkezelést a jogosult (a cég) megtilthatja, de a jogérvényesítés jelen esetben igen nehézkes. Más kérdés, hogy amennyiben a megkeresett kifejezett tiltása ellenére kap reklámot, az valószínűleg nem hatékony, vagyis költségtakarékossági okokból is célszerű a tiltakozókat megkímélni a reklámcélú megkeresésektől.
Ki tartozik felelősséggel a direkt marketing szabályainak megsértése esetén?
A reklámozó, a reklámszolgáltató és a reklám közzétevője egyetemlegesen felelnek a közvetlen üzletszerzésre vonatkozó jogszabályok megsértése esetén.
A reklám tartalmából eredő jogsértés esetén azonban a reklám közzétevője nem felelős:
-
amennyiben kizárólag közvetítő szolgáltatóként működik közre és nincs tudomása a jogsértő tartalomról, vagy ha volt, akkor azt elérhetetlenné tette;
-
a reklám tartalmát tevékenysége során nem ismerte és nem is ismerhette meg;
-
címezetlen reklámküldemény tartalmáért.
