Viselkedés alapú reklámok és a személyes szféra
A marketingesek egyik legnagyobb kihívása ma, hogy megtalálják a megfelelő egyensúlyt az online reklámok targetálása és a személyes szféra tiszteletben tartása között. A nagyközönség azonban lehet, hogy kevésbé aggódik emiatt, mint azt a személyiségi jogi biztosok állítják
A Harris Poll 2153 személy megkérdezésével készített felmérése során a válaszadók 55%-a állította, hogy egyáltalán nem volt gondja azzal, ha egy weboldal engedélyezi a targetált reklámok illetve tartalom megjelenítését. Nem meglepő az sem, hogy a legfiatalabb, 18-31 éves kor közötti felhasználók az átlagnál is jobban tűrik ezt, és 62%-uk nem is talál ebben semmi kivetnivalót. 45% volt azonban azok aránya, akik ezt a módszert nehezményezték – ez a szám pedig túl nagy ahhoz, hogy a marketingesek figyelmen kívül hagyják.
A TNS Global és a TRUSTe személyiségi jogvédő szervezet 3260 amerikai felnőtt megkérdezésével készített felméréséből kiderült, hogy a válaszadók 70.5%-a egyetértett a következő mondattal: „Amikor az Internetet használom, tisztában vagyok azzal, hogy a böngészési adataimat egy harmadik fél reklámcélokra összegyűjtheti.”
Eltérő azonban azok aránya, akik tudatában vannak ennek, és azok, akiknek ezzel nincs gondja, mivel a válaszadók 57.2%-a jelezte, hogy ezzel egyáltalán nincs kibékülve, még akkor sem, ha nem lehet a felhasználói nevét vagy egyéb személyes adatait a böngészési szokásaihoz kötni. Gondoljuk csak át ezt a TNS/TRUSTe eredményeinek fényében, melyek szerint az amerikai internetezők 74.3%-a ismer olyan eszközöket, melyek segítenek a világhálón személyes adataikat megvédeni. Továbbá, a válaszadók 91%-a meg is tenné a szükséges lépéseket védelme érdekében. A személyes adatok védelme azonban érzékeny téma az Interneten. Ahogy azt az Information Week is kiemelte, „sok, kicsi és ártalmatlan adat összegyűjtése”, ami a viselkedés alapú targetálást lehetővé teszi, további elemzésre is módot ad, ez pedig már a magánszféra határait feszegeti. A hirdetők és a kiadók, akiknek az a szándékuk, hogy megoldást találjanak a fennálló helyzetre, a tájékoztatás utáni beleegyezést kell válasszák. A weboldal látogatóinak tudatosan engedélyt kell majd adniuk ahhoz, hogy viselkedés alapján targetált reklámokkal keressék meg őket, és tisztában kell lenniük azzal is, hogy mindez mit is jelent pontosan. Természetesen ennek pozitív oldalairól is tudniuk kell, mely a relevánsabb hirdetéseket, és az olyan, ingyenes szolgáltatásokat jelenti, mint a videó vagy fénykép tárhely, és így tovább.
(Forrás: eMarketer)
